Kisvirágú Füzike (Epilobium parviflorum)

Latin neve: Epilobium parviflorum
A drog latin neve: Epilobii herba
Német neve: Kleinblütige Weidenröschen
Angol neve: Small Flowered Willow

Felhasználható részei:
A drogot a növény föld feletti része képezi amelyet
Májusban az első virágok megjelenésekor kell szedni.
A növény hatóanyagai:
Gallotanninokat, flavonoidokat és fitoszterolokat tartalmaz.
A tea hatásai, felhasználása:
Különféle prosztatabántalmak kezdetleges gyógyítására és gyulladáscsökkentésre használható fel. Teaként vagy teakeverékben alkalmazzák. Nem csak a férfiak gyógynövénye, gyulladáscsökkentő hatása miatt állandó hólyag- és húgyhólyaggyulladásban, hólyaggyengeségben szenvedő nők is sikerrel alkalmazhatják.
Fogyasztási javallat:
Forrázatát 2 teáskanál drogot 2,5 dl vízhez készítik.
Figyelmeztetés:
Tartós használata egyes egyéneknél gyomorpanaszokat okozhat!
A növénynek mindeddig semmilyen káros mellékhatását nem jelezték. Orvosi javallat nélkül azonban nem alkalmazható.

Nem gyűjthetők az E. hirsutum (Borzas füzike) és az E. angustifolium (Erdei deréce).
Előfordulási helyek:
Mocsaras helyeken, nyirkos, nedves, üde réteken nálunk is terem.
Száradási arány:
4 kilogramm nyers áruból lesz 1 kilogramm száraz áru.
Egyéb:
Virágzása:
Június-augusztus
Népies nevei:


A kisvirágú füzike a ligetszépefélék (Onagraceae) családjába tartozó növényfaj.

Jellemzése
Az Európában elterjedt mintegy 10 füzikefajta közül 2-t használnak gyógynövényként: a kis termetű, lágy szárú, halvány rózsaszín virágú és lándzsa alakú, molyhos levelű Epilobium parviflorumot, valamint a keskeny, csupasz levelű, nagy füzérvirágzatú Epilobium angustifoliumot.

Gyógyhatása
A füzikét javalló orvos feladata nem egyszerű: választania kell az igen aktív cseranyagokat tartalmaz Epilobium angustifolium – amelynek hatása azonban nem igazolt – és a kisvirágú Epilobium parviflorum között, amely viszont, az önoteineknek köszönhetően a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás tüneteinek javulását eredményezi.

Felhasználása
A füzike a prosztata jóindulatú megnagyobbodása esetén javasolt. Csökkenti az éjszakai vizelések számát, lehetővé téve ezzel a beteg pihenését. A vizeletürítés mennyiségét is növeli. Emellett azonban mindenképpen szükséges az orvosi vizsgálat annak megerősítésére, hogy jóindulatú betegségről van szó.
A növénynek mindeddig semmilyen káros mellékhatását nem jelezték. Orvosi javallat nélkül azonban nem alkalmazható.

Kerekrepkény (Glechoma hederacea)

Latin neve: Glechoma hederacea
A drog latin neve: Hederae terrestris herba
Német neve: Gundermann
Angol neve: Ground-ivy

Felhasználható részei:
A drogot a növény virágzó földfeletti részei szolgáltatják.
A növény hatóanyagai:
Illóolajat, cseranyagot, szaponint, glechomin keserűanyagot, kolint, gyantát, viaszt tartalmaz.
A tea hatásai, felhasználása:
A drogot epe, vese, légzőszervi megbetegedések kezelésére használatos teakeverékekben értékesítik.
Fogyasztási javallat:
Monoteaként fogyasztása nem jellemző.
Figyelmeztetés:
Különösebb veszélyforrása a növénynek és az abból készült teának nincsen.

Előfordulási helyek:
Kaszálókon, erdős cserjés helyeken, árkokban, utak mentén gyakori.
Száradási arány:
7 kilogramm nyers áruból lesz 1 kilogramm száraz áru.
Egyéb:
Virágzása:
Április Május
Népies nevei:
Folyófű, földi borostyán, katonapetrezselyem, macskatök, nádorfű, stb.

Ázsiában és Európában honos, így Magyarországon is. Észak-Amerikába betelepítették.
Megjelenése, jellemzői
Szárai elfekvők, a virágzó hajtásrész 15–30 centiméter magasra felemelkedik. A hajtás keresztmetszete nagyjából négyzetes. Gyökere vékony, szétterülő.
Csipkés szélű levelei keresztben átellenesek, 1–3 centiméter hosszúak. A szár alsó részén általában vese alakúak, a felálló száron kissé szíves vállúak, tojásdadok. Irtásréteken, napsütötte helyeken levelei kisebbek és kopaszok, sötétbíbor hajtásain sötétebbek a virágok. Az árnyasabb erdőkben a virágok halványabbak, levelei szőrösek.
Kétajkú, általában halvány ibolyaszínű, ritkábban rózsaszínes vagy fehér virágai a felső levelek hónaljában csoportosulnak, akár hat virág is egy csomóban. A virágok pártái egy, másfél centiméter hosszúak.
Életmódja, élőhelye
Erdőkben, cserjésekben, réteken, valamint utak mellett gyakori évelő növény. Kora tavasztól virágzik. Gyorsan terjed, ahogy messzire kúszó szárai legyökereznek. A parkok, kertek árnyasabb részein jó talajtakaró; szárazabb kertekben a gyepet pótolják vele.
Hatóanyagai
Drogja (Hederae terrestis herba) keserű anyagot, cseranyagot, szaponint, illóolajat, kolint, gyantát, viaszt tartalmaz.
Gyógyhatása
Légcsőhurut, emésztési zavarok ellen. Teáját teakeverékekben epe-, vese-, gyomor- és légzőszervi megbetegedések ellen használják.
A drogja ERŐS hatású!
Gyűjtése
A növény föld feletti részét gyűjtik virágzáskor.

Yerba Mate (Ilex Paraguarensis)

Latin neve: Ilex Paraguarensis
A drog latin neve:

Német neve:
Mate-Strauch
Angol neve:
Yerba Maté

Felhasználható részei:
A teát a növény frissen szedett leveleiből készítik, amelyet szedés után gyorsan -természetes módon- szárítanak.
A növény hatóanyagai:

A Mate kémiai tulajdonságaiban hasonlít a zöld teához, de annál táplálóbb. Jelentős mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat (káliumot, nátriumot, mangánt, magnéziumot) és vitaminokat (A-, B1-, B2- és C-vitamint, valamint riboflavint). 11 féle polifenolt tartalmaz, melyek erős antioxidáns hatásúak,  így védenek a szabadgyökök sejtkárosító hatása ellen, erősítve ezzel a szervezet természetes védekező képességét. Ezenfelül gazdag klorofillban, ami élénkzöld színét adja és további antioxidáns előnyöket biztosít.
A tea hatásai, felhasználása:

A Yerba Mate tea hatóanyagai (többek között) a xantinok csoportjába tartozó, koffein, teobromin és teofillin. E három xantin származék együttese  azonban másképpen hat a szervezetre, mint a tea vagy a kávé. A kávéban megtalálható koffein hatásos élénkítő szer, de idegessé és remegőssé tehet. A teában megtalálható teobromin mellékhatása kevesebb, de nem is olyan hatásos. A Yerba Mate teában megtalálható “hármas” viszont legalább annyira élénkít mint a kávé, kellemes íze van,  és átlagos használat mellett, az emberi szervezetre gyakorolt mellékhatása eddig nem ismert.
Kellemes, nem erős vizelethajtó, ellazítja a periferikus ereket, anélkül, hogy erősen hatna az agy hátsó gerincvelőhöz csatlakozó részére és a szívre. Azt is tudjuk, hogy javítja a szellemi képességeket, a tipikus utóhatás, a depresszió jelentkezése nélkül.
Fogyasztási javallat:
1 kávéskanálnyi teát 2-3 dl. vízzel leöntünk és 5-6 percig állni hagyjuk. Ízesítés nélkül (enyhén fanyar íze van) vagy ízesítve, hidegen vagy melegen egyaránt napi 2-3 csészényi fogyasztható.
Figyelmeztetés:
Az előírt adagolás betartása esetén nincs szükség óvintézkedésre. Túladagolása veszélyes, mert álmatlanságot és izomremegést okozhat! Doppingszerként is számon tartják!

Előfordulási helyek:
Kizárólag a déli szélesség 10° és 30° között él meg a Paraná és a Paraguay- folyók medencéjében. A felső Paraná vidék, Dél-Uruguay és Argentína észak-keleti részének tipikus szubtrópusi növénye, amelynek melegre, magas páratartalomra és legalább évi 1500 mm csapadékra van szüksége.
Száradási arány:
4 kilogramm nyers áruból lesz 1 kilogramm száraz áru.
Egyéb:
Virágzása:
A növény október és december között virágzik. Virágai picik, kétlakiak, a kehely és a csésze négyzetesen szimmetrikus
Népies nevei: Jezsuita-tea, missziós-tea

 

 

 

Kecskeruta (Galega officinalis)

Latin neve: Galega officinalis
A drog latin neve: Galegae herba
Német neve: Geissraute
Angol neve:
Goat’s rue

Felhasználható részei:
A drogot a növény felső 40 cm-es virágzó, leveles hajtásai szolgáltatják melyeket árnyékban szárítanak.
A növény hatóanyagai:
Galgin alkaloidát, guanidin származékot, galuteolin flavon glikozidát, cseranyagot, szaponint, keserűanyagot, cukrot, zsíros olajat tartalmaz.
A tea hatásai, felhasználása:
Az elporított drogból késhegynyit fogyasztva -galaktogóg (tejszaporító hatású). Ugyanerre a célra használható forrázata is, valamint cukorbaj esetén, kiegészítő kezelésként is általában , teakeverékekben.
Fogyasztási javallat:
Forrázatát 1 kiskanál drogot 1/4 liter vízhez készítik.
Figyelmeztetés:
A drogpor túlzott fogyasztása fokozott nyálazást és köhögési ingert válthat ki.

Előfordulási helyek:
Vízpartokon, árkok mentén, folyók árterületein, nyirkos, nedves réteken terem.
Száradási arány:
5 kilogramm nyers áruból lesz 1 kilogramm száraz áru.
Egyéb:
Virágzása:
Júniustól Augusztus végéig
Népies nevei:
Eboldal, gálya, pestisölőfű, patikai gálga, galga, orvosi kecskeruta.

A kecskeruta vagy orvosi kecskeruta (Galega officinalis) a hüvelyesek családjába tartozó növényfaj. A Közel-Keleten őshonos, de Európába, Nyugat-Ázsiába, Pakisztánba is betelepítették.

Jellemzése
Az orvosi kecskeruta évelő növény, amely bokrosan nő, és felálló szára 40–100 cm magas. Páratlanul szárnyalt levelei rövid nyelűek, és 11-19 levélkéből állnak. A levélkék lándzsásak vagy elliptikus alakúak. Virágfürtjei hosszú nyelűek és dús virágúak. Virágai lilás vagy fehér színűek. Hüvelytermése 2–3 cm hosszú, sokmagvú, a magvak között finom befűződésekkel. Nektár és virágpor termelése méhészetileg is fontos. Virágzása július – augusztusban folyamatosan tart.

Felhasználása
A kecskerutát belsőleg emésztési zavarok kezelésében, valamint a mellékvesekéreg és a hasnyálmirigy működésének serkentésére használják. Vízhajtó, enyhébb lefolyású cukorbetegség esetén vércukorszint-csökkentő hatását használják ki. A kecskeruta kivonata kedvező hatást gyakorol a tejelválasztásra és izzasztó hatású. Hollandiában a tehenek tejhozamának fokozására a takarmányhoz kecskerutát adagolnak. Külsőleg kozmetikai készítményként mellápolásra használják.

Kockázatok

A kecskeruta használata megfelelő adagolásban gyógyhatású, azonban mértéktelen fogyasztása, különösen a magvaké, ártalmas. A vércukorszint kóros mértékű csökkentésével baleseteket idézhet elő. Az egyéb gyógyszerekkel való káros kölcsönhatás veszélye miatt alkalmazása csak orvosi javallatra ajánlatos.

Powered by WordPress | Harmony Theme