Nadragulya (Atropa Belladonna)

Nadragulya_Atropa_Belladonna11

Latin neve: Atropa belladonna
A drog latin neve: Belladonnae floium et radix
Német neve: Schwarze Tollkirsche
Angol neve: Deadly Nightshade

“HatĂłanyagait a gyĂłgyszeripar dolgozza fel”

Felhasznålható részei:
A drogot a kifejlett virĂĄgzĂĄs kezdetĂ©tƑl termĂ©sĂ©rĂ©sig, napos idƑben 3-4-szer is foszthatĂł levelei valamint a mĂĄsodik, harmadik Ă©letĂ©vben Ƒsszel gyƱjtött, el nem fĂĄsodott gyökerei adjĂĄk.
A növény hatóanyagai:
L hioszciamint (amely szĂĄrĂ­tĂĄs folyamĂĄn atropinnĂĄ alakul), apoatropin, atropint, belladonint, nyomokban szkopolamint, piridint, kolint, aszparagint, fitoszterint, enzimet, cseranyagot, a gyökĂ©r kemĂ©nyĂ­tƑt tartalmaz.
A tea hatĂĄsai, felhasznĂĄlĂĄsa:
Mivel igen mĂ©rgezƑ, felhasznĂĄlĂĄsa hĂĄziszerkĂ©nt tilos! SzĂĄmos ipari Ă©s gyĂłgyszertĂĄri kĂ©szĂ­tmĂ©ny alapanyaga, legfƑkĂ©ppen bĂ©l Ă©s gyomorbajok elleni Ă©s vegetatĂ­v idegrendszeri bajok ellen kĂ©szĂŒlt gyĂłgyszerek alapanyaga.
FogyasztĂĄsi javallat: A növĂ©ny MÉRGEZƐ, hĂĄziszerkĂ©nt valĂł hasznĂĄlata TILOS!
FigyelmeztetĂ©s: A növĂ©ny MÉRGEZƐ, hĂĄziszerkĂ©nt valĂł hasznĂĄlata TILOS! ErƑsen mĂ©rgezƑ hatĂĄsĂș növĂ©ny! Az Ă©deskĂ©s Ă­zƱ termĂ©sek fogyasztĂĄsa sĂșlyos mĂ©rgezĂ©st okozhat. A nadragulya-kivonatot tartalmazĂł kĂ©szĂ­tmĂ©nyek csak orvosi ellenƑrzĂ©s mellett alkalmazhatĂłk. Csak a gyĂłgyszertĂĄrakban kaphatĂł szabvĂĄnyosĂ­tott kĂ©szĂ­tmĂ©nyeket hasznĂĄljuk!
ElƑfordulási helyek:
LombhullatĂł erdƑk (fƑleg bĂŒkk) szĂ©lĂ©n, erdƑvĂĄgĂĄsokban honos, gyĂłgynövĂ©nykĂ©nt több vĂĄltozatĂĄt is termesztik.
SzĂĄradĂĄsi arĂĄny:
4 kilogramm nyers åruból lesz 1 kilogramm szåraz åru, gyökérzet esetén, 6 kilogramm nyers åruból lesz 1 kilogramm szåraz åru, levelek esetén.
ÉrdekessĂ©g: A belladonna nevet – jelentĂ©se: szĂ©p hölgy – a növĂ©ny onnan kapta, hogy a közĂ©pkorban a nƑk a növĂ©ny termĂ©sĂ©nek levĂ©t szemĂŒkbe csöppentettĂ©k, hogy pupillĂĄjuk nagyobb legyen, a nagy fekete szemek ugyanis a kor Ă­zlĂ©sĂ©nek megfelelƑen vonzĂłbbĂĄ tettĂ©k Ƒket az erƑsebb nem szĂĄmĂĄra. A nyĂĄri hĂłnapokban a növĂ©ny szĂĄrĂĄn egyszerre figyelhetƑ meg a virĂĄg, a zöld Ă©s a mĂĄr Ă©rett termĂ©s.
VirĂĄgzĂĄsa: JĂșniustĂłl Szeptemberig
NĂ©pies nevei: ÁlomhozĂł fƱ, bolondbingĂł, bolondfƱ, bölĂ©nymag, mĂ©rges cseresznye, ördögszƑlƑ

Nadragulya
A maszlagos nadragulya vagy nadragulya (Atropa belladonna) hazĂĄnkban leginkĂĄbb a bĂŒkkös vĂĄgĂĄsterĂŒleteken jelenik meg, cserje nagysĂĄgĂș, de lĂĄgyszĂĄrĂș Ă©velƑ. A mĂ©rsĂ©kelt öv legmĂ©rgezƑbb növĂ©nye.

NĂ©pies nevei: ĂĄlomhozĂłfƱ, farkasbogyĂł, farkascseresznye, mĂ©rges cseresznye, bolondĂ­tĂłfƱ, szĂ©p asszony fĂŒve, veszett fƱ, ördögfƱ.
A tropĂĄn-vĂĄzas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint Ă©s belladonint) legnagyobb mennyisĂ©gben a bogyĂł tartalmazza Ă©s ezĂ©rt sĂșlyosan mĂ©rgezƑ. A levĂ©l virĂĄgzĂĄs idejĂ©n, napos, nyĂĄri idƑben, a gyökĂ©r 2-3 Ă©ves korĂĄban, Ƒsszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatĂłanyagot. Az összalkaloidok hĂĄromnegyedĂ©t az L-hioszciamin teszi ki, amely a szĂĄrĂ­tĂĄs sorĂĄn atropinnĂĄ alakul, emellett kisebb mennyisĂ©gben belladonnin Ă©s nyomokban szkopolamin, apoatropin, kuszkohigrin, metilpirrolidin, tropin is elƑfordul benne. Atropintartalma miatt a növĂ©ny kivonata pupillatĂĄgĂ­tĂł hatĂĄsĂș, ezĂ©rt a közĂ©pkorban – fƑleg az olasz – nƑk elƑszeretettel alkalmaztĂĄk szĂ©pĂ­tƑszerkĂ©nt. (Innen a belladonna nĂ©v: az olasz bella donna jelentĂ©se szĂ©p asszony) A Magyar nĂ©prajzi lexikon szerint a “szĂ©passzony” : a magyar nĂ©pi hitvilĂĄg, hol jĂł, hol rosszindulatĂș, termĂ©szetfeletti lĂ©nye, aki a boszorkĂĄny, ill. a tĂŒndĂ©r bizonyos vonĂĄsaival egyarĂĄnt rendelkezik. Eufemisztikus (szĂ©pĂ­tƑ) nevet visel. MagyarĂĄn a szĂ©passzony fĂŒve – boszorkĂĄnyfƱ-nek lehetne fordĂ­tani a szĂ©passzony mint boszorkĂĄny nem csak MagyarorszĂĄgon, hanem eurĂłpai kultĂșrkörben is elterjedt kifejezĂ©s volt. NevĂ©t gyakran „nadrĂĄgujjas emberkĂ©nek” ferdĂ­tik, Ă©s emiatt összekeverik rokonĂĄval, az ugyancsak a burgonyafĂ©lĂ©k közĂ© tartozĂł mandragĂłrĂĄval, aminek gyökere emberke alakĂș.

Elterjedése
A nadragulya KözĂ©p- Ă©s DĂ©l-EurĂłpa terĂŒletein honos.

Megjelenése
A nadragulya 50–100 centimĂ©ter magas, gazdagon elĂĄgazĂł szĂĄrĂș, Ă©velƑ növĂ©ny. TojĂĄs alakĂș, Ă©p szĂ©lƱ, nyĂ©lre futĂł levelei körĂŒlbelĂŒl 15 centimĂ©ter hosszĂșak. A virĂĄgok egyesĂ©vel fejlƑdnek a levĂ©lhĂłnaljakban, harang alakĂș, 2–3,5 centimĂ©teres pĂĄrtĂĄjuk kĂ­vĂŒl barnĂĄs ibolyaszĂ­nƱ, belĂŒl sĂĄrgĂĄszöld. A termĂ©s fĂ©nyes fekete bogyĂł.

Életmódja
A maszlagos nadragulya nyirkos lomb- Ă©s elegyes erdƑk lakĂłja. A virĂĄgzĂĄsi ideje jĂșnius-augusztus között van. BogyĂłi erƑsen mĂ©rgezƑk, gyermekeknĂ©l 3-4 darab elfogyasztĂĄsa halĂĄlos lehet.

HomeopĂĄtiĂĄs felhasznĂĄlĂĄsa
A Belladonna növĂ©nybƑl kĂ©szĂ­tett homeopĂĄtiĂĄs szer gyakran hasznĂĄlatos lĂĄzcsillapĂ­tĂł gyanĂĄnt. HatĂĄsosnak hiszik olyan lĂĄz esetĂ©n, ami hirtelen szökik magasba Ă©s az orcĂĄk vagy a fĂŒlek vörösödĂ©sĂ©vel jĂĄr, tovĂĄbbĂĄ hallucinĂĄciĂłk (lĂĄzĂĄlom), lĂŒktetƑ, Ă©les fĂĄjdalmak, huzatra vagy a hidegre Ă©rzĂ©keny fej esetĂ©n. Sokszor hasznĂĄljĂĄk gyermekek közĂ©pfĂŒl-gyulladĂĄsĂĄnĂĄl, torokgyulladĂĄsnĂĄl, skarlĂĄtnĂĄl.

Mezei ZsurlĂł (Equisetum arvense)

Mezei_Zsurlo_Equisetum_arvense04

Latin neve: Equisetum arvense
A drog latin neve: Equiseti herba
Német neve: Schachtelhalm
Angol neve: Common Horsetail

“A vĂ©rtisztĂ­tĂł kĂșrĂĄk fontos gyĂłgynövĂ©nye”

Felhasznålható részei: A drogot a nyåri hajtåsok szolgåltatjåk amelyeket årnyékban szårítanak.
A növény hatóanyagai:
Kovasavat és szårmazékait, ekvizetonin szaponint, szerves savakat, keserƱanyagot, flavonoidokat, gyantåt, zsírt tartalmaz.
A tea hatĂĄsai, felhasznĂĄlĂĄsa:
FƑzetĂ©t naponta többször fogyasztjĂĄk vizelethajtĂł, vesetisztĂ­tĂł hatĂĄsa miatt, hasznĂĄljĂĄk Ă­zĂŒleti gyulladĂĄsok kezelĂ©sĂ©re is. A növĂ©ny könnyen összetĂ©veszthetƑ mĂĄs nemzettsĂ©gbeli fajokkal, amelyek gyĂłgyĂĄszati Ă©rtĂ©ke jelentĂ©ktelen sƑt egyesek MÉRGEZƐEK!
Tea: 1 evƑkanĂĄl szĂĄrĂ­tott mezeizsurlĂł-hajtĂĄst fƑzzĂŒnk fel 3 dl vĂ­zben 5 percig, majd hagyjuk ĂĄllni kb. negyedĂłrĂĄig, Ă©s szƱrjĂŒk le. A tea keserƱ Ă­zƱ, de kivĂĄlĂł gyĂłgyĂ­r hĂșgyĂști fertƑzĂ©sek kezelĂ©sĂ©nĂ©l.
FĂŒrdƑ: FĂŒrdƑvizĂŒnkhöz 3 marĂ©knyi szĂĄrĂ­tott mezeizsurlĂł-hajtĂĄst adjunk. A fĂŒrdĂ©s maximum negyedĂłrĂĄig tartson. Vesemedence-gyulladĂĄs, vesehomok esetĂ©n alkalmazhatĂł.
BorogatĂĄs: Forraljunk fel 4-6 evƑkanĂĄl szĂĄrĂ­tott mezeizsurlĂł-hajtĂĄst 1 liter vĂ­zben, lassĂș tƱzön 30 percig fƑzzĂŒk, majd szƱrjĂŒk le. A fƑzetbe mullpĂłlyĂĄt mĂĄrtsunk, Ă©s helyezzĂŒk a gyĂłgyĂ­tani kĂ­vĂĄnt testrĂ©szre. Napi 2-3 borogatĂĄs ajĂĄnlott.
FogyasztĂĄsi javallat:
FƑzetĂ©t 1 evƑkanĂĄl drogot 1 csĂ©sze vĂ­zhez 5 percig fƑzve kĂ©szĂ­tik.
Figyelmeztetés:
A MÉRGEZƐ mocsĂĄri zsurlĂłtĂłl a következƑkben kĂŒlönbözik. MĂ­g a mezei zsurlĂłnak kĂ©t szĂĄra kĂ©pzƑdik a mocsĂĄri zsurlĂł csak egy szĂĄrat fejleszt. A mezei zsurlĂł hajtĂĄsainak tapintĂĄsa Ă©rdes, mĂ­g a mocsĂĄriĂ© selymes. KĂ©rjĂŒk a gyĂłgynövĂ©nyt kellƑ hozzĂĄĂ©rtĂ©s nĂ©lkĂŒl ne gyƱjtse, ne hasznĂĄlja!
ElƑfordulási helyek:
Nyirkos réteken vizek partjån, årkok mentén, töltések mentén, homokos helyeken terem.
SzĂĄradĂĄsi arĂĄny: 4 kilogramm nyers ĂĄrubĂłl lesz 1 kilogramm szĂĄraz ĂĄru.
ÉrdekessĂ©g: A zsurlĂłk Ƒsi növĂ©nyek, legtöbb fajuk mĂĄr kihalt, a maiak rokonai a karbonkori ƑserdƑt alkotĂł zsurlĂłfĂĄknak. MĂĄr i. sz. 50-ben DioszkoridĂ©sz is ismerte Ă©s alkalmazta a zsurlĂłt vizelethajtĂł Ă©s vĂ©rzĂ©scsillapĂ­tĂł szerkĂ©nt. Epe- Ă©s mĂĄjbĂĄntalmak elleni teakeverĂ©kek gyakori alkotĂłrĂ©sze. A növĂ©ny a benne lĂ©vƑ kovasav miatt kemĂ©ny Ă©s Ă©rdes tapintĂĄsĂș, ezĂ©rt hasznĂĄltĂĄk elƑszeretettel edĂ©nyek tisztĂ­tĂĄsĂĄra, sĂșrolĂĄsĂĄra, aminek magyar nevĂ©t is köszönheti.
VirĂĄgzĂĄsa:
Kora tavasszal virĂĄgzik.
NĂ©pies nevei: BĂĄbaguzsaly, bĂ©kalĂĄb, bĂ©karokka, csikĂłfark, farkfƱ, fentƑfƱ, kannamosĂł

A mezei zsurlĂł (Equisetum arvense) egy Ă©velƑ növĂ©ny, amelynek gyöktörzse van (rizĂłma); az Ă©szaki fĂ©ltekĂ©n honos.
Megjelenése
Gyöktörzse feketĂ©s, 2-3 mĂ©ter hosszĂșsĂĄgot is elĂ©ri, gömbölyded gumĂłk fejlƑdhetnek ki rajta. KĂ©t hajtĂĄsa van: ivaros Ă©s ivartalan. Az ivaros hajtĂĄs tavasszal (mĂĄrcius-ĂĄprilis) jelenik meg, 15–30 cm hosszĂș, 3–5 mm vastag. Nem elĂĄgazĂł szĂĄrĂș, vilĂĄgos barnĂĄs-vöröses szĂ­nƱ. A szĂĄr tagolt, lĂĄndzsa alakĂș levelei harang alakĂș hĂŒvelyekben 8-16-osĂĄval nƑnek össze, hosszuk 2 cm. A hajtĂĄs csĂșcsĂĄn talĂĄlhatĂł a spĂłratermƑ kalĂĄsz, melynek hossza 3 cm, ĂĄtmĂ©rƑje 8 mm. A spĂłraĂ©rĂ©s utĂĄn az ivaros hajtĂĄs eltƱnik, helyĂ©t ĂĄtveszi az ivartalan hajtĂĄs (mĂĄjus-jĂșnius). Az ivartalan hajtĂĄs 20–50 cm magas, nĂłduszaibĂłl több barĂĄzdĂĄlt ĂĄg bontakozik ki, körkörösen. A nĂłduszt aprĂł, 5–12 mm hosszĂș pikkelyszerƱ levelek veszik körĂŒl. Az internĂłdiumok bordĂĄzottak.
FelhasznĂĄlĂĄsa
BegyƱjtĂ©se mĂĄjustĂłl jĂșliusig tart, szĂĄrĂĄt a talajtĂłl 5–6 cm-re vĂĄgjuk le. A növĂ©ny szĂĄmos gyĂłgyĂĄszatban felhasznĂĄlhatĂł anyagot tartalmaz. Gazdag ĂĄsvĂĄnyi anyagokban – szilĂ­cium (10%), kĂĄlium Ă©s kalcium –, amelyek vĂ­zhajtĂł tulajdonsĂĄgaiĂ©rt felelƑsek. A kötƑszövetek, polipok Ă©s vĂ©rzĂ©sek kezelĂ©sĂ©re hasznĂĄljĂĄk. GyĂłgyteĂĄit vese-, hĂșgyhĂłlyag-, emĂ©sztƑrendszeri Ă©s prosztatabetegsĂ©gek kezelĂ©sĂ©re hasznĂĄljĂĄk.

 

Martilapu (Tussilago farfara)

Martilapu_Tussilago_farfara_11

Latin neve: Tussilago farfara
A drog latin neve: Farfarae flos, floium
Német neve: Huflattich
Angol neve: Coltsfoot

“A lĂ©gzƑszervrendszer hasznos gyĂłgynövĂ©nye”

Felhasznålható részei:
A drogot a fĂ©lig nyitott ĂĄllapotban lĂ©vƑ kocsĂĄnyok nĂ©lkĂŒl gyƱjtött virĂĄgai ill. nyĂ©l nĂ©lkĂŒli levelei adjĂĄk.
A növény hatóanyagai:
A virĂĄgdrog nyĂĄlkĂĄt, pirolidin vĂĄzas alkaloidĂĄkat, xantofillfestĂ©ket, cseranyagot, fitoszterineket, nyomokban illĂłolajat, a levĂ©ldrog nyĂĄlkĂĄt, keserƱanyagot, cserzƑanyagot, galluszsavat, inulint, palmatinsavat, paraffint, salĂ©tromsavat, cinksĂłt tartalmaz.
A tea hatĂĄsai, felhasznĂĄlĂĄsa:
ForrĂĄzatĂĄt köhögĂ©scsillapĂ­tĂł, nyĂĄlkaoldĂł, köptetƑ hatĂĄsa miatt a lĂ©gzƑszervek hurutos megbetegedĂ©siben hasznĂĄljĂĄk. KĂŒlsƑleg gyulladĂĄsok, bƑrfekĂ©lyek borogatĂĄsĂĄra hasznĂĄljĂĄk. Tea: FĂ©l teĂĄskanĂĄlnyi martilapulevelet 2 dl forrĂĄsban lĂ©vƑ vĂ­zzel leöntĂŒnk, majd negyedĂłra mĂșlva leszƱrjĂŒk. FogyasztĂĄsa lĂ©gzƑszervi betegsĂ©gek esetĂ©n javallt.
Fogyasztåsi javallat: Forråzatåt 1-2 kiskanål drogot 1 csésze vízhez adagolva készítik.
Figyelmeztetés:
EgymagĂĄban hasznĂĄlata nem tanĂĄcsos, mivel alkaloida tartalma miatt mĂĄjkĂĄrosĂ­tĂł, sƑt rĂĄkkeltƑ hatĂĄsĂș lehet. AlkalmazĂĄsa csak kis mennyisĂ©gben ajĂĄnlott, vĂĄrandĂłssĂĄg Ă©s szoptatĂĄs ideje alatt pedig kerĂŒljĂŒk fogyasztĂĄsĂĄt! Pirrolizidin alkaloid tartalma miatt kĂ©rjĂŒk ki orvosunk vĂ©lemĂ©nyĂ©t! A szakĂŒzletben kaphatĂł martilapu levelet hasznĂĄljuk gyĂłgyĂĄszati cĂ©lokra.
ElƑfordulási helyek:
ErĂłziĂłs, agyagos lejtƑkön, kƑkitermelĂ©sek, agyagbĂĄnyĂĄk körĂŒl, vizek mentĂ©n elsƑnek jelenik meg a magasabb rendƱ növĂ©nyek közĂŒl.
SzĂĄradĂĄsi arĂĄny:
6 kilogramm nyers ĂĄrubĂłl lesz 1 kilogramm szĂĄraz ĂĄru.
ÉrdekessĂ©g: A nĂ©pi gyĂłgyĂĄszatban az asztmĂĄs betegsĂ©gben szenvedƑk a levelĂ©t pipĂĄba tömve fĂŒstölik görcsös köhögĂ©s ellen.
Virågzåsa: Mårcius Áprilisban
NĂ©pies nevei: SzattyĂș, lĂłkörömfƱ, Ă©des-szamĂĄr-fehĂ©rhĂĄtĂș lapu, farkastalpfƱ, szamĂĄrköröm

A martilapu (Tussilago farfara) a ƑszirĂłzsafĂ©lĂ©k csalĂĄdjĂĄba tartozĂł, kora tavasszal, mĂ©g levĂ©ltelen ĂĄllapotban sĂĄrgĂĄn virĂ­tĂł, nagy levelƱ gyĂłgynövĂ©ny. A lĂ©gzƑszervi betegsĂ©gek elsƑrangĂș gyĂłgynövĂ©nye.
ÉlƑhelye
A lĂșgos agyagos, kavicsos, törmelĂ©kes talajt kedveli. VĂ­zpartok, nedves rĂ©tek, ĂĄrokpartok Ă©velƑ növĂ©nye. A hegyekben is elƑfordul.
JellemzƑi
A tƑlevelek szĂ­vesek, öblösen karĂ©lyosak a fonĂĄkukon molyhos szƑrzettel. VirĂĄgzĂĄs ideje: mĂĄrciustĂłl mĂĄjusig.
AlkalmazĂĄsa
BelsƑleg
A martilapu levĂ©l (farfarae folium) forrĂĄzata belsƑleg befedi Ă©s vĂ©di a gyulladt nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄt (bevonĂłszer), csökkenti a köhögĂ©si ingert. LĂ©gĂști gyulladĂĄsoknĂĄl a hĂ­gabb vĂĄladĂ©kot fellazĂ­tja, megkönnyĂ­ti a köhögĂ©st.
Kis mennyisĂ©gben rĂĄkkeltƑ Pirrolizidin alkaloidot tartalmaz, ami miatt mĂĄjkĂĄrosĂ­tĂł hatĂĄsĂș lehet. Napi dĂłzisa 4-6 g; ebbƑl hideg vagy langyos vizes ĂĄztatĂĄssal kĂ©szĂ­tsĂŒnk kivonatot. Egy hĂłnapnĂĄl tovĂĄbb ne alkalmazzuk folyamatosan. Terhesek, szoptatĂłs anyĂĄk nem fogyaszthatjĂĄk.
KĂŒlsƑleg
FejfĂĄjĂĄs ellen, duzzadt lĂĄbra a kifejlett leveleket a bolyhos oldalĂĄval borĂ­thatĂł a kezelendƑ terĂŒletre, gyakran Ă©rdemes cserĂ©lni. KĂŒlsƑ gyulladĂĄsokra, fekĂ©lyekre az összezĂșzott levelek, vagy erƑs fƑzetĂŒk hasznĂĄlhatĂł.
Martilapu ellenjavallat:
Terhes Ă©s szoptatĂł nƑk, alkoholistĂĄk, mĂĄjbetegek ne hasznĂĄljĂĄk! HasznĂĄlata ellentmondĂĄsos, van, ahol alkalmazzĂĄk, mĂĄsutt betiltottĂĄk.
Martilapu a kultĂșrĂĄban
NĂ©pies nevei: FarkastalpfƱ, kereklapu, körömfƱ, körömlapu, lĂłkörömƱfƱ, lĂłkörmƱ szattyĂĄn, lĂłkörmƱ szattyu, mostohalapu, partilapu, podbĂĄl, szamĂĄrköröm, szamĂĄrlapu, szattyĂș, tyĂșkvirĂĄg, vajkapu.
A martilapu latin neve Tussilago farfara körĂŒlbelĂŒl annyit jelent hogy “köhögĂ©st elƱzƑ”. A nĂ©pi gyĂłgyĂĄszatban a levelĂ©t pipĂĄba tömve fĂŒstölĂ©sĂ©t javasoljĂĄk az asztmĂĄsoknak görcsös köhögĂ©s ellen. Ezt a mĂłdszert mĂĄr az Ăłkori görögök is is ismertĂ©k, HippokratĂ©sz is javasolta.

Powered by WordPress | Harmony Theme
Rss Feed Tweeter button Facebook button Delicious button