ĂdvözöljĂŒk lĂĄtogatĂłinkat! Dr. Flora – DrogĂ©ria Flora
Nadragulya (Atropa Belladonna)
Latin neve: Atropa belladonna
A drog latin neve: Belladonnae floium et radix
Német neve: Schwarze Tollkirsche
Angol neve: Deadly Nightshade
“HatĂłanyagait a gyĂłgyszeripar dolgozza fel”
Felhasznålható részei:
A drogot a kifejlett virĂĄgzĂĄs kezdetĂ©tĆl termĂ©sĂ©rĂ©sig, napos idĆben 3-4-szer is foszthatĂł levelei valamint a mĂĄsodik, harmadik Ă©letĂ©vben Ćsszel gyƱjtött, el nem fĂĄsodott gyökerei adjĂĄk.
A növény hatóanyagai:
L hioszciamint (amely szĂĄrĂtĂĄs folyamĂĄn atropinnĂĄ alakul), apoatropin, atropint, belladonint, nyomokban szkopolamint, piridint, kolint, aszparagint, fitoszterint, enzimet, cseranyagot, a gyökĂ©r kemĂ©nyĂtĆt tartalmaz.
A tea hatĂĄsai, felhasznĂĄlĂĄsa:
Mivel igen mĂ©rgezĆ, felhasznĂĄlĂĄsa hĂĄziszerkĂ©nt tilos! SzĂĄmos ipari Ă©s gyĂłgyszertĂĄri kĂ©szĂtmĂ©ny alapanyaga, legfĆkĂ©ppen bĂ©l Ă©s gyomorbajok elleni Ă©s vegetatĂv idegrendszeri bajok ellen kĂ©szĂŒlt gyĂłgyszerek alapanyaga.
FogyasztĂĄsi javallat: A növĂ©ny MĂRGEZĆ, hĂĄziszerkĂ©nt valĂł hasznĂĄlata TILOS!
FigyelmeztetĂ©s: A növĂ©ny MĂRGEZĆ, hĂĄziszerkĂ©nt valĂł hasznĂĄlata TILOS! ErĆsen mĂ©rgezĆ hatĂĄsĂș növĂ©ny! Az Ă©deskĂ©s ĂzƱ termĂ©sek fogyasztĂĄsa sĂșlyos mĂ©rgezĂ©st okozhat. A nadragulya-kivonatot tartalmazĂł kĂ©szĂtmĂ©nyek csak orvosi ellenĆrzĂ©s mellett alkalmazhatĂłk. Csak a gyĂłgyszertĂĄrakban kaphatĂł szabvĂĄnyosĂtott kĂ©szĂtmĂ©nyeket hasznĂĄljuk!
ElĆfordulĂĄsi helyek:
LombhullatĂł erdĆk (fĆleg bĂŒkk) szĂ©lĂ©n, erdĆvĂĄgĂĄsokban honos, gyĂłgynövĂ©nykĂ©nt több vĂĄltozatĂĄt is termesztik.
SzĂĄradĂĄsi arĂĄny:
4 kilogramm nyers åruból lesz 1 kilogramm szåraz åru, gyökérzet esetén, 6 kilogramm nyers åruból lesz 1 kilogramm szåraz åru, levelek esetén.
ĂrdekessĂ©g: A belladonna nevet – jelentĂ©se: szĂ©p hölgy – a növĂ©ny onnan kapta, hogy a közĂ©pkorban a nĆk a növĂ©ny termĂ©sĂ©nek levĂ©t szemĂŒkbe csöppentettĂ©k, hogy pupillĂĄjuk nagyobb legyen, a nagy fekete szemek ugyanis a kor ĂzlĂ©sĂ©nek megfelelĆen vonzĂłbbĂĄ tettĂ©k Ćket az erĆsebb nem szĂĄmĂĄra. A nyĂĄri hĂłnapokban a növĂ©ny szĂĄrĂĄn egyszerre figyelhetĆ meg a virĂĄg, a zöld Ă©s a mĂĄr Ă©rett termĂ©s.
VirĂĄgzĂĄsa: JĂșniustĂłl Szeptemberig
NĂ©pies nevei: ĂlomhozĂł fƱ, bolondbingĂł, bolondfƱ, bölĂ©nymag, mĂ©rges cseresznye, ördögszĆlĆ
Nadragulya
A maszlagos nadragulya vagy nadragulya (Atropa belladonna) hazĂĄnkban leginkĂĄbb a bĂŒkkös vĂĄgĂĄsterĂŒleteken jelenik meg, cserje nagysĂĄgĂș, de lĂĄgyszĂĄrĂș Ă©velĆ. A mĂ©rsĂ©kelt öv legmĂ©rgezĆbb növĂ©nye.
NĂ©pies nevei: ĂĄlomhozĂłfƱ, farkasbogyĂł, farkascseresznye, mĂ©rges cseresznye, bolondĂtĂłfƱ, szĂ©p asszony fĂŒve, veszett fƱ, ördögfƱ.
A tropĂĄn-vĂĄzas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint Ă©s belladonint) legnagyobb mennyisĂ©gben a bogyĂł tartalmazza Ă©s ezĂ©rt sĂșlyosan mĂ©rgezĆ. A levĂ©l virĂĄgzĂĄs idejĂ©n, napos, nyĂĄri idĆben, a gyökĂ©r 2-3 Ă©ves korĂĄban, Ćsszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatĂłanyagot. Az összalkaloidok hĂĄromnegyedĂ©t az L-hioszciamin teszi ki, amely a szĂĄrĂtĂĄs sorĂĄn atropinnĂĄ alakul, emellett kisebb mennyisĂ©gben belladonnin Ă©s nyomokban szkopolamin, apoatropin, kuszkohigrin, metilpirrolidin, tropin is elĆfordul benne. Atropintartalma miatt a növĂ©ny kivonata pupillatĂĄgĂtĂł hatĂĄsĂș, ezĂ©rt a közĂ©pkorban â fĆleg az olasz â nĆk elĆszeretettel alkalmaztĂĄk szĂ©pĂtĆszerkĂ©nt. (Innen a belladonna nĂ©v: az olasz bella donna jelentĂ©se szĂ©p asszony) A Magyar nĂ©prajzi lexikon szerint a “szĂ©passzony” : a magyar nĂ©pi hitvilĂĄg, hol jĂł, hol rosszindulatĂș, termĂ©szetfeletti lĂ©nye, aki a boszorkĂĄny, ill. a tĂŒndĂ©r bizonyos vonĂĄsaival egyarĂĄnt rendelkezik. Eufemisztikus (szĂ©pĂtĆ) nevet visel. MagyarĂĄn a szĂ©passzony fĂŒve – boszorkĂĄnyfƱ-nek lehetne fordĂtani a szĂ©passzony mint boszorkĂĄny nem csak MagyarorszĂĄgon, hanem eurĂłpai kultĂșrkörben is elterjedt kifejezĂ©s volt. NevĂ©t gyakran ânadrĂĄgujjas emberkĂ©nekâ ferdĂtik, Ă©s emiatt összekeverik rokonĂĄval, az ugyancsak a burgonyafĂ©lĂ©k közĂ© tartozĂł mandragĂłrĂĄval, aminek gyökere emberke alakĂș.
Elterjedése
A nadragulya KözĂ©p- Ă©s DĂ©l-EurĂłpa terĂŒletein honos.
Megjelenése
A nadragulya 50â100 centimĂ©ter magas, gazdagon elĂĄgazĂł szĂĄrĂș, Ă©velĆ növĂ©ny. TojĂĄs alakĂș, Ă©p szĂ©lƱ, nyĂ©lre futĂł levelei körĂŒlbelĂŒl 15 centimĂ©ter hosszĂșak. A virĂĄgok egyesĂ©vel fejlĆdnek a levĂ©lhĂłnaljakban, harang alakĂș, 2â3,5 centimĂ©teres pĂĄrtĂĄjuk kĂvĂŒl barnĂĄs ibolyaszĂnƱ, belĂŒl sĂĄrgĂĄszöld. A termĂ©s fĂ©nyes fekete bogyĂł.
ĂletmĂłdja
A maszlagos nadragulya nyirkos lomb- Ă©s elegyes erdĆk lakĂłja. A virĂĄgzĂĄsi ideje jĂșnius-augusztus között van. BogyĂłi erĆsen mĂ©rgezĆk, gyermekeknĂ©l 3-4 darab elfogyasztĂĄsa halĂĄlos lehet.
HomeopĂĄtiĂĄs felhasznĂĄlĂĄsa
A Belladonna növĂ©nybĆl kĂ©szĂtett homeopĂĄtiĂĄs szer gyakran hasznĂĄlatos lĂĄzcsillapĂtĂł gyanĂĄnt. HatĂĄsosnak hiszik olyan lĂĄz esetĂ©n, ami hirtelen szökik magasba Ă©s az orcĂĄk vagy a fĂŒlek vörösödĂ©sĂ©vel jĂĄr, tovĂĄbbĂĄ hallucinĂĄciĂłk (lĂĄzĂĄlom), lĂŒktetĆ, Ă©les fĂĄjdalmak, huzatra vagy a hidegre Ă©rzĂ©keny fej esetĂ©n. Sokszor hasznĂĄljĂĄk gyermekek közĂ©pfĂŒl-gyulladĂĄsĂĄnĂĄl, torokgyulladĂĄsnĂĄl, skarlĂĄtnĂĄl.
Mezei ZsurlĂł (Equisetum arvense)
Latin neve: Equisetum arvense
A drog latin neve: Equiseti herba
Német neve: Schachtelhalm
Angol neve: Common Horsetail
“A vĂ©rtisztĂtĂł kĂșrĂĄk fontos gyĂłgynövĂ©nye”
FelhasznĂĄlhatĂł rĂ©szei: A drogot a nyĂĄri hajtĂĄsok szolgĂĄltatjĂĄk amelyeket ĂĄrnyĂ©kban szĂĄrĂtanak.
A növény hatóanyagai:
Kovasavat Ă©s szĂĄrmazĂ©kait, ekvizetonin szaponint, szerves savakat, keserƱanyagot, flavonoidokat, gyantĂĄt, zsĂrt tartalmaz.
A tea hatĂĄsai, felhasznĂĄlĂĄsa:
FĆzetĂ©t naponta többször fogyasztjĂĄk vizelethajtĂł, vesetisztĂtĂł hatĂĄsa miatt, hasznĂĄljĂĄk ĂzĂŒleti gyulladĂĄsok kezelĂ©sĂ©re is. A növĂ©ny könnyen összetĂ©veszthetĆ mĂĄs nemzettsĂ©gbeli fajokkal, amelyek gyĂłgyĂĄszati Ă©rtĂ©ke jelentĂ©ktelen sĆt egyesek MĂRGEZĆEK!
Tea: 1 evĆkanĂĄl szĂĄrĂtott mezeizsurlĂł-hajtĂĄst fĆzzĂŒnk fel 3 dl vĂzben 5 percig, majd hagyjuk ĂĄllni kb. negyedĂłrĂĄig, Ă©s szƱrjĂŒk le. A tea keserƱ ĂzƱ, de kivĂĄlĂł gyĂłgyĂr hĂșgyĂști fertĆzĂ©sek kezelĂ©sĂ©nĂ©l.
FĂŒrdĆ: FĂŒrdĆvizĂŒnkhöz 3 marĂ©knyi szĂĄrĂtott mezeizsurlĂł-hajtĂĄst adjunk. A fĂŒrdĂ©s maximum negyedĂłrĂĄig tartson. Vesemedence-gyulladĂĄs, vesehomok esetĂ©n alkalmazhatĂł.
BorogatĂĄs: Forraljunk fel 4-6 evĆkanĂĄl szĂĄrĂtott mezeizsurlĂł-hajtĂĄst 1 liter vĂzben, lassĂș tƱzön 30 percig fĆzzĂŒk, majd szƱrjĂŒk le. A fĆzetbe mullpĂłlyĂĄt mĂĄrtsunk, Ă©s helyezzĂŒk a gyĂłgyĂtani kĂvĂĄnt testrĂ©szre. Napi 2-3 borogatĂĄs ajĂĄnlott.
FogyasztĂĄsi javallat: FĆzetĂ©t 1 evĆkanĂĄl drogot 1 csĂ©sze vĂzhez 5 percig fĆzve kĂ©szĂtik.
Figyelmeztetés:
A MĂRGEZĆ mocsĂĄri zsurlĂłtĂłl a következĆkben kĂŒlönbözik. MĂg a mezei zsurlĂłnak kĂ©t szĂĄra kĂ©pzĆdik a mocsĂĄri zsurlĂł csak egy szĂĄrat fejleszt. A mezei zsurlĂł hajtĂĄsainak tapintĂĄsa Ă©rdes, mĂg a mocsĂĄriĂ© selymes. KĂ©rjĂŒk a gyĂłgynövĂ©nyt kellĆ hozzĂĄĂ©rtĂ©s nĂ©lkĂŒl ne gyƱjtse, ne hasznĂĄlja!
ElĆfordulĂĄsi helyek:
Nyirkos réteken vizek partjån, årkok mentén, töltések mentén, homokos helyeken terem.
SzĂĄradĂĄsi arĂĄny: 4 kilogramm nyers ĂĄrubĂłl lesz 1 kilogramm szĂĄraz ĂĄru.
ĂrdekessĂ©g: A zsurlĂłk Ćsi növĂ©nyek, legtöbb fajuk mĂĄr kihalt, a maiak rokonai a karbonkori ĆserdĆt alkotĂł zsurlĂłfĂĄknak. MĂĄr i. sz. 50-ben DioszkoridĂ©sz is ismerte Ă©s alkalmazta a zsurlĂłt vizelethajtĂł Ă©s vĂ©rzĂ©scsillapĂtĂł szerkĂ©nt. Epe- Ă©s mĂĄjbĂĄntalmak elleni teakeverĂ©kek gyakori alkotĂłrĂ©sze. A növĂ©ny a benne lĂ©vĆ kovasav miatt kemĂ©ny Ă©s Ă©rdes tapintĂĄsĂș, ezĂ©rt hasznĂĄltĂĄk elĆszeretettel edĂ©nyek tisztĂtĂĄsĂĄra, sĂșrolĂĄsĂĄra, aminek magyar nevĂ©t is köszönheti.
VirĂĄgzĂĄsa:Kora tavasszal virĂĄgzik.
NĂ©pies nevei: BĂĄbaguzsaly, bĂ©kalĂĄb, bĂ©karokka, csikĂłfark, farkfƱ, fentĆfƱ, kannamosĂł
A mezei zsurlĂł (Equisetum arvense) egy Ă©velĆ növĂ©ny, amelynek gyöktörzse van (rizĂłma); az Ă©szaki fĂ©ltekĂ©n honos.
Megjelenése
Gyöktörzse feketĂ©s, 2-3 mĂ©ter hosszĂșsĂĄgot is elĂ©ri, gömbölyded gumĂłk fejlĆdhetnek ki rajta. KĂ©t hajtĂĄsa van: ivaros Ă©s ivartalan. Az ivaros hajtĂĄs tavasszal (mĂĄrcius-ĂĄprilis) jelenik meg, 15â30 cm hosszĂș, 3â5 mm vastag. Nem elĂĄgazĂł szĂĄrĂș, vilĂĄgos barnĂĄs-vöröses szĂnƱ. A szĂĄr tagolt, lĂĄndzsa alakĂș levelei harang alakĂș hĂŒvelyekben 8-16-osĂĄval nĆnek össze, hosszuk 2 cm. A hajtĂĄs csĂșcsĂĄn talĂĄlhatĂł a spĂłratermĆ kalĂĄsz, melynek hossza 3 cm, ĂĄtmĂ©rĆje 8 mm. A spĂłraĂ©rĂ©s utĂĄn az ivaros hajtĂĄs eltƱnik, helyĂ©t ĂĄtveszi az ivartalan hajtĂĄs (mĂĄjus-jĂșnius). Az ivartalan hajtĂĄs 20â50 cm magas, nĂłduszaibĂłl több barĂĄzdĂĄlt ĂĄg bontakozik ki, körkörösen. A nĂłduszt aprĂł, 5â12 mm hosszĂș pikkelyszerƱ levelek veszik körĂŒl. Az internĂłdiumok bordĂĄzottak.
FelhasznĂĄlĂĄsa
BegyƱjtĂ©se mĂĄjustĂłl jĂșliusig tart, szĂĄrĂĄt a talajtĂłl 5â6 cm-re vĂĄgjuk le. A növĂ©ny szĂĄmos gyĂłgyĂĄszatban felhasznĂĄlhatĂł anyagot tartalmaz. Gazdag ĂĄsvĂĄnyi anyagokban â szilĂcium (10%), kĂĄlium Ă©s kalcium â, amelyek vĂzhajtĂł tulajdonsĂĄgaiĂ©rt felelĆsek. A kötĆszövetek, polipok Ă©s vĂ©rzĂ©sek kezelĂ©sĂ©re hasznĂĄljĂĄk. GyĂłgyteĂĄit vese-, hĂșgyhĂłlyag-, emĂ©sztĆrendszeri Ă©s prosztatabetegsĂ©gek kezelĂ©sĂ©re hasznĂĄljĂĄk.
Martilapu (Tussilago farfara)
Latin neve: Tussilago farfara
A drog latin neve: Farfarae flos, floium
Német neve: Huflattich
Angol neve: Coltsfoot
“A lĂ©gzĆszervrendszer hasznos gyĂłgynövĂ©nye”
Felhasznålható részei:
A drogot a fĂ©lig nyitott ĂĄllapotban lĂ©vĆ kocsĂĄnyok nĂ©lkĂŒl gyƱjtött virĂĄgai ill. nyĂ©l nĂ©lkĂŒli levelei adjĂĄk.
A növény hatóanyagai:
A virĂĄgdrog nyĂĄlkĂĄt, pirolidin vĂĄzas alkaloidĂĄkat, xantofillfestĂ©ket, cseranyagot, fitoszterineket, nyomokban illĂłolajat, a levĂ©ldrog nyĂĄlkĂĄt, keserƱanyagot, cserzĆanyagot, galluszsavat, inulint, palmatinsavat, paraffint, salĂ©tromsavat, cinksĂłt tartalmaz.
A tea hatĂĄsai, felhasznĂĄlĂĄsa:
ForrĂĄzatĂĄt köhögĂ©scsillapĂtĂł, nyĂĄlkaoldĂł, köptetĆ hatĂĄsa miatt a lĂ©gzĆszervek hurutos megbetegedĂ©siben hasznĂĄljĂĄk. KĂŒlsĆleg gyulladĂĄsok, bĆrfekĂ©lyek borogatĂĄsĂĄra hasznĂĄljĂĄk. Tea: FĂ©l teĂĄskanĂĄlnyi martilapulevelet 2 dl forrĂĄsban lĂ©vĆ vĂzzel leöntĂŒnk, majd negyedĂłra mĂșlva leszƱrjĂŒk. FogyasztĂĄsa lĂ©gzĆszervi betegsĂ©gek esetĂ©n javallt.
FogyasztĂĄsi javallat: ForrĂĄzatĂĄt 1-2 kiskanĂĄl drogot 1 csĂ©sze vĂzhez adagolva kĂ©szĂtik.
Figyelmeztetés:
EgymagĂĄban hasznĂĄlata nem tanĂĄcsos, mivel alkaloida tartalma miatt mĂĄjkĂĄrosĂtĂł, sĆt rĂĄkkeltĆ hatĂĄsĂș lehet. AlkalmazĂĄsa csak kis mennyisĂ©gben ajĂĄnlott, vĂĄrandĂłssĂĄg Ă©s szoptatĂĄs ideje alatt pedig kerĂŒljĂŒk fogyasztĂĄsĂĄt! Pirrolizidin alkaloid tartalma miatt kĂ©rjĂŒk ki orvosunk vĂ©lemĂ©nyĂ©t! A szakĂŒzletben kaphatĂł martilapu levelet hasznĂĄljuk gyĂłgyĂĄszati cĂ©lokra.
ElĆfordulĂĄsi helyek:
ErĂłziĂłs, agyagos lejtĆkön, kĆkitermelĂ©sek, agyagbĂĄnyĂĄk körĂŒl, vizek mentĂ©n elsĆnek jelenik meg a magasabb rendƱ növĂ©nyek közĂŒl.
SzĂĄradĂĄsi arĂĄny:
6 kilogramm nyers ĂĄrubĂłl lesz 1 kilogramm szĂĄraz ĂĄru.
ĂrdekessĂ©g: A nĂ©pi gyĂłgyĂĄszatban az asztmĂĄs betegsĂ©gben szenvedĆk a levelĂ©t pipĂĄba tömve fĂŒstölik görcsös köhögĂ©s ellen.
VirĂĄgzĂĄsa: MĂĄrcius Ăprilisban
NĂ©pies nevei: SzattyĂș, lĂłkörömfƱ, Ă©des-szamĂĄr-fehĂ©rhĂĄtĂș lapu, farkastalpfƱ, szamĂĄrköröm
A martilapu (Tussilago farfara) a ĆszirĂłzsafĂ©lĂ©k csalĂĄdjĂĄba tartozĂł, kora tavasszal, mĂ©g levĂ©ltelen ĂĄllapotban sĂĄrgĂĄn virĂtĂł, nagy levelƱ gyĂłgynövĂ©ny. A lĂ©gzĆszervi betegsĂ©gek elsĆrangĂș gyĂłgynövĂ©nye.
ĂlĆhelye
A lĂșgos agyagos, kavicsos, törmelĂ©kes talajt kedveli. VĂzpartok, nedves rĂ©tek, ĂĄrokpartok Ă©velĆ növĂ©nye. A hegyekben is elĆfordul.
JellemzĆi
A tĆlevelek szĂvesek, öblösen karĂ©lyosak a fonĂĄkukon molyhos szĆrzettel. VirĂĄgzĂĄs ideje: mĂĄrciustĂłl mĂĄjusig.
AlkalmazĂĄsa
BelsĆleg
A martilapu levĂ©l (farfarae folium) forrĂĄzata belsĆleg befedi Ă©s vĂ©di a gyulladt nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄt (bevonĂłszer), csökkenti a köhögĂ©si ingert. LĂ©gĂști gyulladĂĄsoknĂĄl a hĂgabb vĂĄladĂ©kot fellazĂtja, megkönnyĂti a köhögĂ©st.
Kis mennyisĂ©gben rĂĄkkeltĆ Pirrolizidin alkaloidot tartalmaz, ami miatt mĂĄjkĂĄrosĂtĂł hatĂĄsĂș lehet. Napi dĂłzisa 4-6 g; ebbĆl hideg vagy langyos vizes ĂĄztatĂĄssal kĂ©szĂtsĂŒnk kivonatot. Egy hĂłnapnĂĄl tovĂĄbb ne alkalmazzuk folyamatosan. Terhesek, szoptatĂłs anyĂĄk nem fogyaszthatjĂĄk.
KĂŒlsĆleg
FejfĂĄjĂĄs ellen, duzzadt lĂĄbra a kifejlett leveleket a bolyhos oldalĂĄval borĂthatĂł a kezelendĆ terĂŒletre, gyakran Ă©rdemes cserĂ©lni. KĂŒlsĆ gyulladĂĄsokra, fekĂ©lyekre az összezĂșzott levelek, vagy erĆs fĆzetĂŒk hasznĂĄlhatĂł.
Martilapu ellenjavallat:
Terhes Ă©s szoptatĂł nĆk, alkoholistĂĄk, mĂĄjbetegek ne hasznĂĄljĂĄk! HasznĂĄlata ellentmondĂĄsos, van, ahol alkalmazzĂĄk, mĂĄsutt betiltottĂĄk.
Martilapu a kultĂșrĂĄban
NĂ©pies nevei: FarkastalpfƱ, kereklapu, körömfƱ, körömlapu, lĂłkörömƱfƱ, lĂłkörmƱ szattyĂĄn, lĂłkörmƱ szattyu, mostohalapu, partilapu, podbĂĄl, szamĂĄrköröm, szamĂĄrlapu, szattyĂș, tyĂșkvirĂĄg, vajkapu.
A martilapu latin neve Tussilago farfara körĂŒlbelĂŒl annyit jelent hogy “köhögĂ©st elƱzĆ”. A nĂ©pi gyĂłgyĂĄszatban a levelĂ©t pipĂĄba tömve fĂŒstölĂ©sĂ©t javasoljĂĄk az asztmĂĄsoknak görcsös köhögĂ©s ellen. Ezt a mĂłdszert mĂĄr az Ăłkori görögök is is ismertĂ©k, HippokratĂ©sz is javasolta.









































































